A település története

A Magas-Bakony Zirc melletti települése Nagyesztergár. Első okleveles említése 1270-ben Villa Westargár/ Wzturgar néven történik, amikor V. István a községet Csák bánnak, a bakonyi örökös főispánnak adta. Lakosai valószínűleg királyi uradalmaknak az esztergályosai voltak.

Nevét a szláv strugar, faragó, esztergályos szóból eredeztetik, amit a magyar szokásoknak megfelelően lefordítottak, így lett Esztergár, amely később Nagyesztergárral és Kisesztergárra tagozódott (a mai Kardosrét).

Már a rómaiak is letelepedtek eme vidéken. Az Árpád-korban királyi udvarnokok lakták a falut. Zsigmond király 1401-ben Esztergáron birtokot adományozott Ányos Gergely veszprémi kapitánynak. A birtok egészen a XIX. század végéig az Ányos család kezén maradt.   

A mai Nagyesztergárt Ányos Ferenc telepítette be 1736-ban, főleg római katolikus vallású németekkel. A határ terméktelen volt, ezért sokan faszenet égettek és faszerszámokat készítettek. A Hosszúháznak nevezett egykorú Ányos- kúriában született Ányos Pál költő, a korai magyar felvilágosodás képviselője.

1751-ben német telepesek érkeztek Nagyesztergárra, akik fakitermeléssel, faszénégetéssel, juhtartással foglakoztak. A II. világháborút követő kitelepítések után Szlovákiából magyar családok kerültek ide. 1973 áprilisában Zirc társközségévé nyilvánítják,

Az első teljes körű felmérés 1784 és 1787 között készült II. József általi népszámlálás, ekkor Esztergáron 104 ház állt, 149 család élt, összesen 706 lakos volt. Melynek megoszlása a következő volt: 337 fő férfi és 369 nő.

Ekkor:

  • 2 nemes,
  • 10 iparos,
  • 50 telkes gazda,
  • 54 iparos vagy telkes gazda örököse,
  • 89 zsellér,
  • 6 egyéb
  • 1-12 év közötti 102 fő,
  • 13-17 év között 21 fő
  • összesen 334 gyereket írtak össze.

Fényes Elek szerint: 1836-ban a község lakossága német, 630 katolikus és 24 zsidó lakja, a határa meszes és kemény agyagos. Őrlő- és fűrészmalmai vannak, birtokosa az Ányos nemzetség. Kardosréten 200 katolikus lakost említett, ennek birtokosaként pedig Ányos Farkast és Móricot tüntette fel.

Tést követően a megye második legmagasabban fekvő települése volt, 1770-ben épült a földesurak kúriája, ez volt a falu legszebb lakóépülete, melynek szép díszkertje volt. Majd az iskolamester háza volt jobbra, ahol az oktatás is folyt.

Majd 1796-ban elkészült a fehére meszelt, csúcsos sisakos új templom . A falu vége felé kettéágazott az országút, egyik ága futott Dudar felé, másik ága fákkal szegélyezett útként szaladt északra. A topolyafákat az Ányos uraságok ültették.

A XIX. század elején Nagyesztergáron az újratelepítő Ányos Ferenc két fia, János és Ignác osztozott, míg Kardosréten Ferenc öccsének idősebb Ignácnak fia, károly volt a földesúr. Az 1820-as években Ányos Ignác lett  Nagyesztergár tényleges földesura. Szántóföldjein búzát, rozsot, árpát, zabot, lóherét, lencsét és krumplit termelt. Erdőiben bőven termett a makk és bükköny, rétjein a széna. (A nagyesztergári Ányosok vázlatos XIX. századi családfáját megtekintheti.)

1829. október 20-án, 68 évesen halt meg Ányos Ignác három fia és három lánya osztozkodott a vagyonon, Nagyesztergár a három fiútestvér tulajdonában maradt. István kapta a legtöbbet, az Ignác által épített házat (község Purgly-kastélyként ismeri) léces téglafallal kerített udvarral, benne számos állattal, pajtával, kőkúttal, valamint a kerékjártó és a birkás házával. Boldizsár kapta az öregatyai házai (Ányos-házat) és a pajta alsó felét, mellette lévő béresházat, a pálinkaházat, a zsidóházat és egy istállót, meg egy nyári birka akolt. Pál pedig az öregatyai ház és a pajta felső felét, a gulyaistállót, és Cverencz Ferenc zsellérházát, amit a testvéreknek kellett megvenni számára. Közös maradt a három fiú és Ányos Károlyné között az esztergári és kardosréti fogadók és mészárosszékek tulajdona. 1843-ban Boldizsár megfulladt Vislok folyóban fürdőzés közben, vagyona így Pálé és Istváné lett.

1799-ben viszály kezdődött  a földesurak és a jobbágyak között, amikor a vármegyei törvényszék 34 7/8 teleknyi irtásföld visszaváltását rendelte el a jobbágyoktól, így a jobbágyok kezén csak 12 egész telek maradt.

Jelentős állattenyésztés alakult ki a XIX. Században. Az 1960-as és 1970-es évektől a község lakói a helyi termelőszövetkezetben, a Veszprémi Állami Gazdaság esztergári kerületében és a dudari szénbányában dolgoztak. Zirc és Dudar közelsége nagy hatással volt a község fejlődésére. 1945 után egyre több ház épült. Gyarapodott a háztartási kisgépek száma. Élelmiszerboltok, bisztrók, autóbuszvárók, iskola, iskolai tornaterem, óvoda, önkormányzati hivatal, portalanított út és járda, posta áll a lakosság rendelkezésére. 

Nagyesztergár 1973. április 1-én lett Zirc társközsége, és csak 1993 januárja óta önálló ismét. Lókút és Olaszfalu községekkel körjegyzői hivatalba tartozik.

További történeteket olvashat a linkre kattintva.

 

Kapcsolat

Nagyesztergár Községi Önkormányzata
8415 Nagyesztergár, Radnóti u. 58.
Tel.: 88/585-280
nagyesztergaronk@freemail.hu

Az önkormányzat vezetője:
Szelthofferné Németh Ilona